A fények koraősszel a legszebbek, és már a nyári vakációzók tömege is hazatért.
A Dolomitok Budapestről félnapi autózással elérhető. Bennünket magyarokat sok történelmi, kulturális szál fűz a régióhoz – gondoljunk csak Márai Sándor Casanova-történetére, a Vendégjáték Bolzanóban című regényére. Nem véletlen, hogy egyre többen fedezik fel maguknak Dél-Tirolt, benne egy csipetnyi monarchiás hangulattal, regionális különlegességekkel, bűbájos városokkal, és persze olyan tájakkal, amit Isten egészen biztosan jókedvében teremtett.
Az ég felé nyúló sziklák nemcsak látványosságok – itt ők a főszereplők. A hegyek között varázsütésre minden halkabbá válik: a gondolataink, a lépteink, még a levegő is. Itt a luxus nem hivalkodó, hanem természetes – olyan, mint a reggeli ködben úszó hegycsúcsok, vagy a tökéletes hőmérsékletűre hűtött prosecco egy panorámateraszon.
Szeptemberben a Dolomitok sziklái bronzszínű fénybe öltöznek. A levegő már friss, de még nem csípős, a nap még simogat, de már nem perzsel. A reggeli séta olyan, mintha egy lassított filmben járnánk: rozsdásodó falevelek között, a kis hegyi falvakban szinte hallani lehet az idő múlását.
A hegyek szentélye
Utunkat a Tre Cime di Lavaredo, vagyis a „hármas-hegyorom” jellegzetes formájú, égbe törő hatalmas sziklatömbjeinél kezdjük. A három ikonikus csúcs – a Cima Grande, a Cima Ovest és a Cima Piccola – nemcsak Dél-Tirol és Veneto határának jelképei, hanem a világ egyik legfotogénebb hegyvidéki látványosságai. Különösen a magasból, amikor a nap épp lebukóban van, aranyszínű sugarai szinte megragadnak a sziklák peremén. Nem olcsó, de érdemes befizetni egy helikopteres kirándulásra: alig néhány perc, és már a Dolomitok ikonikus triplacsúcsa fölött járunk. Odafentről minden más: a hegyek nemcsak óriásinak, hanem élőnek tűnnek.
A látvány nem csak a levegőből, hanem a hegyiösvényeken járva is lenyűgöző. Az egyik legnépszerűbb, és ősszel különösen hangulatos kirándulás a Rifugio Auronzo menedékháztól indul, és körbeviszi a túrázókat a Tre Cime körül. A nem túl megterhelő, mintegy négyórás útvonal minden lépésnél új látnivalókat kínál: a sziklák meredek falai, a hegyek közötti csendes tavak és a színes őszi aljnövényzet váltogatják egymást. A fotósok számára ősszel a Tre Cime igazi csemege: a szezon fényviszonyai melegek, a kontrasztok drámaiak, és a kevesebb látogatónak köszönhetően akadálytalanul élvezhetjük a természet színpadát. Aki szereti a természet csendes, lassú átalakulásának megfigyelését, annak az őszi Tre Cime felejthetetlen élményeket tartogat.
A tó, ami elrabolja a szíved
A másnap korán kezdődik. Reggel hét óra. Köd ül a Lago di Braies felszínén, mintha puha fátyoltakarót húzott volna magára, hogy ne fázzon ezen a hűvös hajnalon. A tükörsima vízfelszínen az evezőlapátokkal keltett apró fodrozódások is gyorsan tovatűnnek. A csónakban ringatózunk egy termosz tea és egy kosárnyi reggeli finomság társaságában. Csend van, csak a csónak deszkái recsegnek, ahogy lassan evezni kezdünk. A vízfelszín tükörként veri vissza a környező hegycsúcsok képét. Túlzás nélkül, ezek azok a tökéletes pillanatok, amelyek miatt érdemes újra és újra útra kelni. A látvány megérint és örökre a részünkké válik.
A Lago di Braies egy smaragdzöld vizű, tükörsima tó a Prags-völgy szívében, körülötte égig érő fenyőfákkal, amelyek ősszel aranyló és vöröses színekbe öltöznek, mintha maga a természet festené át a tájat az új évszak hangulatára. Egy sziklaomlásnak köszönheti létrejöttét, amely elzárta a Braies-patak útját, vízzel töltve fel a völgyfenéket. A régió legtisztább vizű és legmélyebb – helyenként 36 méter mélységű – tavát kényelmes tempóban, egy-másfél óra alatt körbejárhatjuk. Könnyű, családbarát kirándulásra számíthatunk, amely során a víztükör más-más arcát mutatja: hol sziklás partok szegélyezik, hol idilli rétek nyúlnak a víz felé.
Másnap az Alpe di Siusit vesszük célba. Európa legnagyobb alpesi fennsíkján már hajnalban különös fények játszanak: mintha a nap más szögből kelne fel errefelé. Reggeli sétával kezdtük a réten, mezítláb a harmatos fűben – háttérben a Sassolungo és a Sciliar ikonikus csúcsai és néhány kíváncsi alpesi tehén. Utána frissen facsart gyümölcslé, házi sajt és a világ egyik legjobb sonkája. Ott, a hegyek között, minden falat olyan, mintha sohasem kóstoltunk volna ennyire igazi ízeket. Tegyünk egy kis kitérőt a Gostner Schwaige irányába. Ez egy kis, rusztikus kunyhó az Alpe di Siusi lankáin – kívülről olyan, mint egy régi pásztorszállás, belül viszont mintha egy alpesi séf álmodta volna újra a hagyományokat. Ha még nem kóstoltuk, feltétlenül próbáljuk ki életünk első „alpesi viráglevesét”: levendulás, selymes, melengető ízvilág, amit friss, füstölt hegyi sajt kísér.
A természet közelsége megunhatatlan. Egy rövid wellness pihenőért és aktív feltöltődésért érdemes a régió egyik különleges szállodájában lakosztályt foglalnunk, hogy kipróbálhassuk a testi-lelki megújulásunkat szolgáló wellness programok legjavát. Ha mindezt a fák lombkoronái közé épült My Arbor szállodában tesszük, páratlanul izgalmas világot fedezhetünk fel. A Bressanone fölött magasodó Plose hegy oldalában épült luxusmenedékben néhány napot eltölteni olyan élmény, mintha egy erdei fellegvárba költöznénk. A természet és a modern építészet találkozásával született szentélyben az ötcsillagos vendéglátás személyre szabott figyelmessége és a páratlan kényelmi szolgáltatások hosszan marasztalnának…
Egy fotó mind fölött
A Dolomitok egyik jelképe és legnépszerűbb látnivalója a 2519 méter magas Seceda-hegység, ami különleges formája miatt vált ismertté. A felvonóval két szakaszban elérhető fennsíkról először a híres, Odle-csúcsok fűrészfogszerű sziklagerince tárul elénk, amely az elmúlt években a világ egyik legtöbbet fényképezett látványossága lett.
A háttérben a Dolomitok végtelennek tűnő láncolata sorakozik: a Sassolungo, a Sella-masszívum (Gruppo del Sella), sőt tiszta időben még a Marmolada gleccsere is feltűnik a horizonton. Ősszel a táj színei különösen gazdagok: a hegyi rétek aranybarnába fordulnak, az örökzöld fenyvesek mellett a vörösfenyők színfoltjaiból álló mozaikból áll össze ez a lenyűgöző látvány.
A fotósok számára a Seceda maga az álom: a napkelte és napnyugta fényében a gerinc éles vonalai, a hegyek árnyékai misztikus hangulatot keltenek. A hegygerinc szabálytalan, szabdalt sziluettje úgy rajzolódik ki, mintha valaki a vad fantáziáját rajzolta volna meg. De ez itt tényleg a lenyűgöző valóság. A menedékházakban könnyű helyi bor, olívabogyó, kézműves kenyér, illatos gombával készült rizottó. Kihagyhatatlan. Ebben a magasságban ilyenkor már elkél a kiskabát, és ha a teraszon ülve élvezzük a fogásokat, jól jön az étterem által biztosított puha takaró is.
Őszi luxus: színek, ízek, felfedezések
A gyakorlott világjárók jól tudják, hogy egy helyi piacon tett látogatás többet elmond a városról és a régióról, mint sok órányi dokumentumfilm. Lana városkájában állunk meg egy kávéra a helyi piacon – forró espresso, cukor és tej nélkül, mert egy igazán jó kávéba nem kell semmi –, és azon kapjuk magunkat, hogy hosszú percekig csak bámuljuk az őszi termés bőségét: gusztusos almák, illatos körték, gesztenye, szárított gyógynövények és kis helyi borászatok palackjai sorakoztak a standokon.
Apropó alma: Európa legnagyobb almáskertjei itt, Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) tartományban vannak, ahol a gyümölcs zamatát a különleges mikroklíma adja. Az itt élők – akiknek a német kiejtése egészen sajátos, cserébe addig nem engednek tovább, amíg meg nem bizonyosodnak róla, hogy megértettük az útbaigazítást –, szóval a helyiek szerint többféle módon is be lehet járni az Apfelweget – a híres almautat. Mehetünk gyalog, vagy suhanhatunk elektromos bringákkal a színes fák között, ami önmagában is fantasztikus élmény. Közben megállhatunk a helyi termelőknél almalevet kóstolni, mellé egy szelet friss almás rétessel, a túra végén pedig kézzel készített almaborral koccinthatunk.
Tipp: aki egy emlékezetes luxusélményre vágyik, annak el kell mennie egy helikopteres borvacsorára. Késő délutáni indulásnál a levegőbe emelkedve úgy tűnhet, mintha a nap is lelassítana – filmbe illő jelenet. A túra egy apró szőlőbirtokra visz; az asztalon két borospohár, a háttérben halk zene szól, a séf pedig a helyi ízekből varázsol ötfogásos vacsorát.
Mediterrán elegancia alpesi kulisszában
Már a városba érkezésünk is különleges – a reggeli fényben Bolzano úgy ragyog, mint egy képeslap. A híres Waltherplatz egyik kávézójának teraszán ülünk le, lassan kortyolgatjuk a tökéletes tejhabbal kínált reggeli capuccinot, közben ámulva nézzük, hogy a helyiek milyen elegáns könnyedséggel kombinálják a túrabakancsot kasmírral és dizájner napszemüveggel.
Dél-Tirol minden városában az olaszok stílusos életszeretetének, a dolce vitának, és a megbízható osztrák mentalitásnak az ötvözetét találjuk. Könnyed eleganciát és megbízható precizitást. Fenséges ízvilágot és hibátlan vendéglátást. Mindennek a legjavát. Bolzanoban sincs ez másképp. A Via dei Portici boltívei alatt sétálva úgy éreztük magunkat, mintha egy modern mesében járnánk. A kirakatok előtt nehéz csak úgy továbbmenni – hol egy kézzel festett porceláncsésze, egy elegáns bőrtáska, egy régi könyv, vagy egy illatgyertya szólít meg bennünket. Egymást érik az érlelt sonkákat, a kézműves sajtokat kínáló boltok és utcai standok.
A Pur Südtirol boltjában órákat lehet eltölteni: termelői sajtok, kézzel készült sonkák, gyümölcslikőrök, helyi borok – minden apró falatnak saját sztorija van. Rövid pihenő után, benézünk a Palais Campofranco belső udvarába. A modern luxus itt sem hivalkodó, inkább olyan, mint egy finoman komponált zene: minden részlet a helyén. A Loacker Café-ban különleges ostyás kávémenüt kóstolunk, a LuisaViaRoma kapszulabutikban pedig megállapítottuk: még ha nem is vásárolunk semmit, a dizájn-élmény önmagában is felér egy múzeumlátogatással.
Amikor a hó alatt is csillog a stílus
A Dolomitok télen egy másik arcát mutatja – ilyenkor a táj és a városkák nemcsak fehérek és csendesek, hanem, ha lehet még elegánsabbak. Mintha a hó nemcsak a hegyoldalakat borítaná be, de az időt is megállítaná.
A Seceda sípályái lenyűgözőek. A kezdők lankás, napfényes lejtőin ideális magabiztosságot és gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni. A jól kiépített pályarendszeren mindenki megtalálja a számára komfortos és élvezetes pályát. Sőt, az élményhez nem is kell sítudás; van, aki a kabinos felvonóból kiszállva csak sétálni, a látványban gyönyörködni akar: az Odle-csoport csipkés vonulata, a kristálytiszta kék égbolt, és bársonyos hótakaró, amíg a szem ellát.
Az egyik pálya mentén egy kis hegyi menedékház vár – nevezzük csak így: luxus füstös takaróval. Itt ehetjük életünk legjobb speckknödeljét (szalonnás, illetve a mi fogalmaink szerint inkább baconos gombócot), amelyet egy pohár mélyvörös Lagrein borral kísérhetünk. A pincér hangjában érezhető büszkeséggel meséli, hogy a séf a nagymamája receptjeit használja – csak épp fehérborral, házi zsályával és egy csipetnyi hegyi füsttel megbolondítva.
Bolzano télen igazi karácsonyi mesevilággá változik. Az ünnepi időszakban a történelmi városközpontot illatok, fények és hagyományok hangulata járja át. A város szívében, a Waltherplatzon idén is megnyílik Olaszország legnagyobb és legrégebbi karácsonyi vására, a híres Mercatino di Natale. A megnyitó ünnepségen – november 28-án – a karácsonyfa fényeinek felkapcsolásával a város hivatalosan is belép az adventi időszakba, amelyet a faházakból áradó forralt bor, frissen sült almás rétes és fűszeres mézeskalács illata kísér. A standok hagyományos dél-tiroli kézműves termékekkel, fából faragott díszekkel, gyertyákkal, kerámiákkal és helyi finomságokkal – speckkel, hegyvidéki sajtokkal, likőrökkel és borokkal – várják az érdeklődőket. A dizájner üzletek kínálata ámulatba ejtő – német precizitás, olasz elegancia, alpesi lélek. Mintha egy ünnepi képeslapban sétálnánk.
Szállásnak érdemes egy prémium butikhotelt választani a város fölötti hegyoldalban. A Hotel Belvedere otthonosságot teremtő lakberendezői megoldásaival és prémium szolgáltatásaival egyaránt lenyűgöz. A wellness részleg olyan, mint egy japán fürdő és egy dél-tiroli szauna szerelemgyereke: csend, illatok, puha fények. Tökéletes feltöltődést nyújt egy élményekkel teli nap végén. Itt megtapasztalhatjuk, mit jelent az igazi alpesi luxus – nem a csillogásban, hanem a minőség csendességében.
A Dolomitok nem csak egy hegyvidék – hanem egy hangulat. Itt a természet nem pusztán lenyűgöz, hanem megnyugtat és feltölt. Az emberek vendégszeretete nem harsány, hanem mélyen baráti és személyre szabott figyelemmel kísért. A luxus nem hivalkodó, hanem finoman rétegzett – mint a legjobb almás rétes.
