A Nyírség homokos tája nemcsak az itt termő almáról nevezetes, hanem itt fedezheted fel az Alföld egyik legérdekesebb települését, Nyírbátort.
Merre található Magyarország egyik legszebb gótikus temploma? Hol áll hazánk legnagyobb méretű fa haranglába? Kinek a megrendelésére készítették el 1511-ben azt a stallumot (templomi ülőpad-bútorzat), amelyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek, és az Itálián kívüli bútorművesség egyik legelső alkotásaként tartanak számon? Melyik magyar település dicsekedhet azzal, hogy egyetlen csata zsákmányából két temploma is épült? Hol született a legendás magyar asszony, Báthori Erzsébet? Valamennyi válasz egy irányba mutat: Nyírbátorba!
Város a homok közepén
Nyírbátor fekvése nem tartozik a legszerencsésebb adottságú városok közé. Hiába sorakoznak a 15–16. századi történelmi emlékek egymás mellett, hiába a tapintható történelem, az ország keleti részén, a Nyírségben található kisvárost sokan nem ismerik. Míg az évszázadokon át a nagy hatalmú Báthori családnak otthont adó település hovatartozása a 16. században stratégiai kérdés volt az Erdélyi Fejedelemség és a Habsburgok vitájában, addig Nyírbátor az 1872. évi közigazgatási reform idején 100 évre elvesztette városi rangját.
Nyírbátor 1973-ban szerezte vissza városi rangját. (Fotó: Gyurkó Mihály)
A Báthoriak
Nyírbátorról először 1279-ben hallunk, neve az ótörök batir = bátor, jó hős jelentésű szóból származik. Már ekkor birtokolták a Báthoriak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek, akik sárkányos címerükkel évszázadokra meghatározták a város fejlődését. Uralmuk alatt a mezőváros igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és politikai központ volt: híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország között.
A család férfitagjai ennek megfelelően nem voltak híján a vitézi bátorságnak, a legenda szerint a nemzetség címerpajzsába a sárkány Vid nevű ősük hőstette nyomán került, aki a közeli Ecsedi lápban tanyázó, pusztító sárkányt megölte, fogait bizonyítékként még ki is húzta. Ez a bátor harciasság később sem csappant: Báthori István a király zászlótartójaként halt hősi halált 1444-ben a törökökkel vívott várnai csatában. Fia, István, Kinizsi Pállal pedig 1479-ben Kenyérmezőn aratott fényes győzelmet az Erdélybe betörő oszmánok felett.
A család történetének utolsó mérföldköve az volt, amikor a 16. század közepén a korábban kettévált két ág egyesült: ecsedi Báthori György feleségül vette somlyai Báthory Annát.
Ebből a házasságból született 1560-ban Báthori Erzsébet, akit 14 évesen jegyzett el az ugyancsak nagy hatalmú Nádasdy Ferenc. Amikor Erzsébet 1604 elején megözvegyült, két lánya és fia nevelésén túl az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszere maradt rá. A korszak zűrzavaros hatalmi viszonyai között nem meglepő, hogy az özvegy ellen koncepciós eljárást indítottak. A vád boszorkányság volt, a bizonyítékot cselédek és pletykák szolgáltatták. Maga a Báthori család sem tudta megőrizni dicsőségét, az ecsedi és a somlyai ág utolsó férfitagja, Báthori Gábor 1606-ban hunyt el. (Az ipszilonos, erdélyi fejedelmeket és fejedelemnéket adó Báthoryak a család szilágysomlyói ágának leszármazottai.)
Amit ma láthatsz!
Ha a Báthori család utókorra hagyott kincseiben szeretnél gyönyörködni, kedvcsinálóként érdemes a Nemzeti Múzeumba ellátogatnod. Az 1511-ben készült stallum a Nemzeti Múzeumban őrzött két legjelentősebb imaházi pad egyike. A csodálatosan szép bútor Nyírbátorban, a mai református templomban állt egykor, és a szentély oldalán a papság, illetve a kórus elhelyezésére szolgált. Padjának üléseit magas háttámlához csatlakozó kartámasztók választották el, felső részét pedig koronázó-párkány vagy baldachin fedte, s üléseihez imazsámoly is csatlakozott. A kétrészes bútor az 1930-as években került a Nemzeti Múzeumba. Az egyik darabot a nyírbátori Báthory István Múzeum akkori igazgatója, Szalontai Barnabás azonban „visszakönyörögte.”
A templom, ahová készült
Milyen lehetett az a templom, ahová ez a gyönyörű bútor készült? Ezt magad is megnézheted, hiszen a nyírbátori gótikus templom ma is áll! A mai református templomot egykor – Johannes olasz mester remekét – családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. A késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A templomot Báthori István építtette 1488 és 1511 között, a kenyérmezei győzelem emlékére, az ott szerzett zsákmányból.
Magyarország legnagyobb gótikus temploma a nyírbátori Református Templom (Fotó: Gyurkó Mihály)
Amikor 1681-ben Was György Apafi Mihály erdélyi fejedelem kíséretében Bátorba érkezett, naplójába ezt jegyezte fel: „Voltam urunk őnagyságával a bátori templomban, melynél szebb templomot soha életemben nem láttam, nem is hiszem, hogy nagy darab földön csinálásra nézve mása lehetne”.
A Báthori család ecsedi ága a 16. század közepén új kálvini hitre tért, s ezzel a város lakosságával együtt a korábbi Szent György-templom is a református vallás szolgálatába állt, áll a mai napig. A templom lenyűgöző monumentalitása, ugyanakkor légies könnyedsége még mindig fantasztikus látvány.
Harangtorony
A templom délnyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Készítői erdélyi ácsok voltak: a torony szerkezeti formája, megjelenése és technikai kivitelezése az igen magas fokú erdélyi faművesség jegyeit hordozza. Alapterülete 10 ×10 méter, magassága meghaladja a 32 métert. A torony szerkezete előre megtervezett, rendkívüli módon túlbiztosított, amely az építők szokatlan mérettől való félelmére utal.
A faépítmény azontúl, hogy önmagában is érdekes, még egy 17. századi túlélőt rejteget: a toronyban lakó 1640-ben öntött harang ugyancsak megúszta az elmúlt évszázadokat! (Fotó: Gyurkó Mihály)
A másik templom
Ugyancsak Báthori István építtette a város másik nevezetességét, a minorita templomot és a kolostort. (Ez utóbbiban működik a figyelemre méltó reneszánsz műtárgyakat felvonultató helytörténeti múzeum.)
A művészettörténeti érdekességeken túl a templom látogatóiban általában a Krucsay-oltár legendája marad meg: „Krucsay János II. Rákóczy Ferenc odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került. Az utolsó meglehetősen hosszúra sikerült és csak a szatmári béke megkötése után (1711) szabadult. Amikor azonban hazatért birtokára, az a megrázó hír várta, hogy távollétében felesége, Tolvay Borbála többször is megcsalta” – olvashatjuk a templom honlapján – A férj ekkor még megbocsátott: reverzálist íratott alá vele, hogy további hűtlenkedés esetén akár meg is ölheti, és vagyona férjére száll. Az asszony nem tért jó útra, a vármegyei törvényszék ismét halálra ítélte, a pocsaji hóhér 1728-ban pallossal a fejét vette. Krucsay János három hónap múlva megnősült – a történelem nagy kérdése, hogy miért is állíttatta az oltárt…
A most is római katolikus templomként szolgáló épület sok tragédia után 1717–1725 között nyerte el ma ismert gótikus-barokk alakját. (Fotó: Gyurkó Mihály)
A Báthoriak fészke
A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban a Báthori családnak már a középkorban volt egy udvarháza, amely a kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon állhatott. A későbbi várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt.
Így nézhetett ki egykor a Báthori Várkastély
A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott.
Dönteni kellett, hogy mi legyen a rossz állapotú épület sorsa. A megoldás szokatlannak számít: Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodva újra megcsodálhatjuk a várkastélyt! (Fotó: Gyurkó Mihály)
A 2006-os felújítás óta az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem, a nagyszabású tetőtérben konferenciaterem működik. A kastélyban berendezett kiállítás hasonlóan spekulatív: a Báthori család legfontosabb állomásait panoptikum mutatja be. Öt képben 45 figura élethű nagyságban jeleníti meg a 16–17. század legfontosabb történéseit, miközben több neves, illetve „hírhedt” történelmi alakját is életre kelti. Míg ez a kiállítás látványos módon a Báthori család leghíresebb pillanatait eleveníti fel, addig a Báthori István Múzeum hiteles, eredeti műtárgyakat mutat be, nemcsak a híres évszázadokból, hanem az azt megelőző és az azt követő időszakból is.
Érdemes tehát a városra hosszabb időt szánni, mert a látnivaló számtalan, amelyek megsokszorozódnak a városban szervezett fesztiválok és események idején, amelyekről a város weboldalán tájékozódhatunk.
